Újra módosult a lakásfelújítást támogató pályázatot szabályozó 518/2020 (XI.25.) kormányrendelet. A legfontosabb változások:

• 3. fejezet: Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei
  • Új bekezdés a 4. § (6) szakaszban:
    „c) ha az igénylő és a gyermek az igénylő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles, illetve az igénylés benyújtását megelőző egyéves időszakon belül köteles volt a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.”
• 4. fejezet: A támogatás mértéke
  • Új bekezdés az 5. §-ban:
    „(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 14b. alcíme szerinti otthonfelújítási kölcsön (a továbbiakban: otthonfelújítási kölcsön) vonatkozásában
    a) fennálló tőketartozás és járulékai összege alacsonyabb az otthonfelújítási támogatás összegénél, vagy
    b) a korábban felvett otthonfelújítási kölcsön vonatkozásában tartozás már nem áll fenn,
    és a támogatott személy az otthonfelújítási kölcsöntartozására korábban a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti támogatást (a továbbiakban: jelzáloghitel-csökkentési támogatás) vett igénybe, akkor az otthonfelújítási támogatás összege nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt felújítási összeg, valamint az otthonfelújítási kölcsöntartozásra igénybe vett jelzáloghitel-csökkentési támogatás összegének különbözete, és nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti összeget.”
• 5. fejezet: Támogatható építési tevékenységek
  • Új bekezdések a 6. §-ban:
    „u) szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
    v) szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.”
  • A (5a) bekezdés kiegészült:
    „Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén – a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kivételével – az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.”
• 6. fejezet: A támogatás igénylése
  • Új bekezdés a 8. §-ban:
    „lf) ha részben vagy egészben otthonfelújítási kölcsöntartozására nézve érvényesítette a jelzáloghitel-csökkentési támogatást, akkor ennek tényéről, továbbá hogy a jelzáloghitel-csökkentési támogatást mely hitelintézetnél fennálló milyen kölcsöntartozására, valamint – több érintett kölcsöntartozás esetén melyikre nézve – mekkora összegben vette igénybe,”
• 9. fejezet: Záró rendelkezések
  • Új paragrafus:
    „17. § A családok otthonteremtésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 183/2021. (IV. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (6) bekezdés c) pontját, valamint 6. § u) és v) pontját a Módr. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, illetve megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.”

Ha nem szeretne azon aggódni a felújítás közepén, hogy módosult-e valamilyen feltétel vagy a támogatás mértéke, keressen minket és átvállaljuk a teljes pályázati ügyintézést, beleértve a változások figyelését és értelmezését!

A számos buktató közül az egyik, amelyen az RTL Klub nézője is „elcsúszott” a számlák formai megfelelősége. A gyakran a szolgáltatók által nem megfelelően kiállított számla helyett, most a betelefonáló tévedett egy egészen apró, de mégis súlyos következményekkel járó esetben: két keresztnevéből csak az egyiket diktálta be a számlára – ahogyan azt a mindennapokban is használja.

Azt követően, hogy felhívta a Magyar Államkincstárat kiderült, hogy így a számlákat biztosan nem fogják elfogadni.

Ezzel együtt a néző még mindig szerencsés lehet, mert egyelőre nem adta be a számlákat. Szerencsésnek is azonban csak akkor nevezhető, ha sikerül mind a négy vállalkozóval visszamenőleg újraíratni a szerződést és új számlákat kiállíttatni, mert ez áfabevalló vállalkozók esetén plusz feladatokkal járó önrveíziót jelent az adóbevallásban. Ráadásul az államkincstár ugyan lehet, hogy hiánypótlásra felszólítja a rossz számlát beküldőt, de a folyamatot újrakezdeni hatalmas késést okozhat, plusz az egyetlen és utolsó lehetőséget is elhasználta a pályázó a hiánypótlásra.

Az államkincstár az RTL Híradónak küldött üzenetében  elismerte, hogy a jogszabály szerint is csak és kizárólag a igazolványban szereplő névre szólhat a számla. Álláspontjuk szerint joggal várható el, hogy a számlán levő név és az igazolványon levő név teljesen megegyezzen.